ÉPÜLET

A meglévő épületek átépítésénél fel szokott merülni az új ajtók, ablakok kialakításának igénye. Az ilyen átalakításoknál több dolgot is figyelembe kell venni.

1. Jogi kérdés
A tartószerkezetet vagy homlokzatot érintő átalakítások engedély kötelesek. Amennyiben kiderül, hogy a tervezett falnyílás teherhordó vagy homlokzati falban készül, engedélyeztetni kell az átalakítást. Általában persze az ilyen léptékű átalakítások, amúgy is engedély kötelesek.

2. Tartószerkezeti kérdés
Az alábbi kérdésekre kell választ adni:
- Mit támaszt alá a fal? Födémet, emeleti falat, tetőt, gerendát? Hány szintet?
- Az építés ideje alatt, hogyan tudom alátámasztani a nyílás feletti szerkezeteket?
- Milyen áthidalónak van kellő teherbírása?
- Hogyan támasztok alá egy olyan falat, ami szélesebb, mint az áthidaló?

3. Áthidaló típusok
- acél gerenda
- előregyártott gerenda, rábetonozással vagy ráfalazással
- előregyártott vasbeton gerenda

Az utólagos falnyílások kialakításakor javasoljuk statikus tervező bevonását.
Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy találkoztunk már korrektül kialakított utólagos áthidalással, amit statikus tervező bevonása nélkül készített egy kőműves mester.

Példák:

1. Utólagos ajtók a középfőfalban
A megbízás szerint a többszintes társasház középfőfalában kellett ajtónyílást kialakítani. Az áthidalót úgy kellett kialakítani, hogy közben a Megbízó bent lakott a lakásban, ezért a meglévő födmet nem lehetett aládúcolni. 
A Kivitelezés ebben az esetben az alábbiak szerint történt.

a) a falazatot egyik oldalról a a fal tengelyéig kibontottuk és elhelyeztük a megfelelő acél lemez alátétre a méretezett acél gerendát.
b) a falazatot kiékeltük az acélgerendához
c) ezután a falat a másik oldalról is kibontottuk és elhelyeztünk egy másik, az előzővel azonos gerendát
d) a falazatot kiékeltük a 2. gerendához is.
e) a tervezett ajtónyílást a beépített gerendák alatt kibontottuk.

2. Szélesebb ajtó beépítése
A Megbízó a 90cm széles ajtó helyett 1.5m széles ajtót szeretett volna beépíteni. A kialakítást nehezítette, hogy tervezett új nyílás szélétől 10cm-re kéménypillér helyezkedett el. Mivel az áthidalók a téglafalra min. 15-20cm-t fel kell hogy feküdjenek, ebben azesetben más megoldást kellett keresünk.
A szerkezet megvizsgálása után végül az alábbi kialakítást választottuk:
a) a födmet alátámasztottuk és a meglévő ajtót elbontottuk
b) a tervezett ajtónyílást kibontottuk
c) a tervezett ajtónyílás helyén acél keretet építettünk be (a keret lábai keskenyebbek voltak 10cm-nél, így a kéménypillér mellé elfért)
d) a keret fölött a falat ill. födémet kiékeltük a kerethez

Jécsai

Az épületkárok egyik legjellemzőbb típusa. Valójában a repedések inkább segítségünkre vannak, mint kárunkra, mivel felhívják a figyelmet a bajra. Sokkal nehezebb azokat a problémákat időben felismerni, ahol a hőszigetelés, műanyag tapéta, bokrok, stb. eltakarják az intő jeleket.
A repedések alakjuk és méretük szerint mást és mást jelentnek.

A repedések mérete igazából csak tájékozatató jellegű, de azért ez is segít. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a méret a károsodás ill. a veszéllyesség mértékét határozza meg.
 
Hajszál repedések: Ezek a repedések többnyire olyan vékonyak (kis repedéstágasságúak), hogy csak egy szabálytalan vonalat látunk a falon.
A legtöbbször ezek a repedések csak a vakolatot érintik.

1mm-t meghaladó repedések: Ezekkel a repedésekre már érdemes jobban odafigyelni. Egy szakember helyszíni szemléje sokat segít

1cm-t meghaladó repedés: Hajjaj! Itt már át lehet látni a falon. Ez bizony komoly épületmozgásra utal. Még ma hívjon statikus mérnököt. Szerencsés esetben épület egy darabig bírja az ilyen mértékű alakváltozás, de nem lehet előre meghatározni mikor következik be egy omlás, leszakadás.

A repedések alakja az épületmozgás fajtájára utal:

45°-os repedés a szinte kivétel nélkül süllyedésre utal. Ezek a repedések először ablakok ajtok sarkainál jelennek meg, mivel ezek a helyek a falazat leggyengébb pontjai. Ahogy növekszik a süllyedés mértéke, a repedések átterjednek azokra a szakaszokra is, ahol nincs ajtó ablak.

A függőleges repedés ált. a szakszerütlen kivitelezésből adódik. Az épület függőleges teherviselő szerkezetei nincsenek megfelelően "összeépítve" és önálló egységként mozognak. Amikor fellép valamilyen mozgás a falazat nem tud együtt mozogni és a problémás helyen elvállik egymástól a két szakasz. Függőleges repedést okozhat a hőmozgás is az épületben.

Vízszintes repedések többféle okból alakulnak ki. Hőmozgás, a falazat kihajlása, kis teherbírás.

A repedések kialakulásának okai:
kivitelezési hiba, csőtörés, hőingadozás, rossz altalaj, tervezési hiba, szerkezet anyaghibája, megváltozott terhelés

Legfontosabb tennivalók:
Addig is míg kiér egy szakember sokmindent megtehetünk, hogy megakadályozzuk további állagromlást ill. adatokat gyüjtsünk.
1. Ellenőrizni kell az épület vízelevezetését!
2. Ellenőrizni kell, hogy az épületen van-e koszorú.
3. A repedésekre gipszpogácsákat kell tenni. Ezekkel ellenőrizni lehet, hogy a repedések növekednek-e.
4. Az épület melletti gödröket be kell temetni.

A fenti felsorolás tájékozató jellegű. Amennyiben repedéseket észlel a házában érdemes szakember felkeresni.

Jécsai